Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2014

Munkáim

Nos, bogyókáim, ígérem, ma már nem megyek többet az agyatokra :D De azért gondoltam, megosztom még veletek eddigi munkáimat, amit a két év alatt készítettem el. Remélem, tetszik majd nektek is. Én élveztem mindegyiknek az elkészítését, és büszke vagyok rájuk :) Mindegyik munkámban ott bujkálok én is, remélem, megtaláltok majd :) Az első műsorunk Szandival :) U-KISS és Acid Black Cherry: http://www.4shared.com/mp3/6_v6BGOq/MMM31.htm Második műsorunk egy interjú Tinával, akivel a vizsgaműsoromat is készítettem: http://www.4shared.com/music/Hj_Tgxv7/mmm_interj02.htm Interjú az SF-es lányokkal. Elég nagy sikert aratott :) Remélem, nektek is tetszeni fog :) http://www.4shared.com/mp3/q2C8a84j/MMM_SF_interyou.htm Október 6.-ai műsorunk :) http://www.4shared.com/music/g15iB9nC/Oktber_6_nnepi_msor_rvid.htm Második jegyzetem (sajna az első nem tudom, hová lett :/) http://www.4shared.com/music/5mEZgJ0Oce/Jeg...

Az elmúlt év

Szevasztok csiguszok! Majdnem egy éve, hogy utoljára írtam a suliról, az életemről részletesebben. Eljött hát az idő, hogy meséljek valamicskét az utolsó évemről a suliban. Nagyon nehéz volt a szeptember. Egyrészt, mert megint délutáni órarendet osztottak nekünk, másrészt, szinte teljesen külön jártunk suliba Oppával, harmadrészt, úgy véltem, megint egyedül csinálhatom majd végig az egészet. Fura volt visszatérni is. Olyan boldog voltam a nyáron, hogy "megszabadultam" tőlük. Aztán hirtelen vissza a börtönbe... Na, hát... Nem volt valami felemelő, fogalmazzunk így. Csak azért imádkoztam, hogy Mr. Nem-akarlak-észrevenni ne tanítson újra. Ezért aztán felhőtlen boldogság áradt szét bennem, mikor kiderült, hogy még a suliból is távozott. Ám mindig van egy DE... Mr. Keresztül-nézek-rajtad helyett megkaptam az ofőmet. Aki nagyjából ugyanannyira idegtépő, csak női kiadásban. Sokban azonban különböztek: az ofőm pontosan, hogy észrevett, és ott köt...

This is my Family #1

Megtanulhattam volna már az elmúlt 10-15 évben, hogy valami nincs rendben. Hogy ez a család jóval elcseszettebb, mint bárki gondolná. És ezt újra és újra bebizonyítják nekem. Úgy tűnik, nálunk genetikailag öröklődik az önfejűség, a büszkeség, és néha az önzőség is. Komolyan mondom, ennek a családnak az egyik legnagyobb hibája a büszkesége. Nem mondom, hogy én kivétel volnék bármelyik pont alól. Sőt... De felismertem, elfogadtam, és most igyekszem javítani rajta. A másik nagy probléma a süketség. Na nem a fizikai... Hanem az a fajta, amikor ott állsz, próbálsz segíteni, de mintha falnak beszélnél... meg sem hallanak. És ami még szebb, a végén úgyis te leszel a hibás, mindegy, mit teszel vagy mondasz. Tudom jól, hogy az ember nem választhatja meg a családját, hanem megpróbál vele együtt élni. És hogy minden családban megvannak a saját hibák és dilik. Ez így helyes. Mert ennek ellenére - legalábbis úgy vélem, az volna a normális - összetartanak, kiállnak egymás mellett, és m...

Hű a valósághoz... Hű magamhoz... #1

Talán mert bolond vagyok... azt hittem, valami meg fog majd változni egyszer. De valójában semmi nem fog változni... soha. Illetve egyszer majd. Talán évek múltán. Egyszer majd vége lesz valahogy. Így vagy úgy, de egyszer majd véget ér ez az egész. Véget ér a bánat, a félelem, a folytonos miértek. Ám mindegy hogy végződik, engem össze fog törni. A kérdés már csak az: mennyire... ~*~ Sosem volt mesés vagy érdekes életem. Legalábbis én sosem tartottam annak. Furának... megalázónak... reménytelennek... átkozottnak igen. Az apám alkoholista... az agresszív fajtából. Ha egy-két pohárral több megy le neki a kelleténél, akkor képes a fél lakást porrá zúzni. Emellett az életünket... és az álmaimat. ~*~ Kiskoromban mindig arról álmodoztam, hogy egy az apám által épített kastélyban fogok élni. Mivel hogy apám ács és asztalos. De aztán az idők elteltével szertefoszlott minden szép álom, és már csak a menekülés utáni vágy maradt. Anyám sokszor mondja, hogy neki sokkal...