Második gyermekkor és egy újabb sérülés
Sziasztok bogyókáim! Hosszú idő után újra itt. Az iskola véget ért, de a nyár még koránt sem kezdődhetett el felhőtlenül, hála a drága iskolámnak, akik még egy gyakorlatot sem tudnak elintézni. -.- Nevermind. A tegnapi nap folyamán Oppának sikerült rávennie, hogy menjek el velük kajakozni, én meg, gondoltam, jó móka lenne, végre kipróbálom, és ha mégsem tetszik, hát legközelebb nem megyek. A partra menet söröztünk egy jót, majd nagy nehezen el is indultunk. Egészen jól éreztem magam, és élveztem, de aztán a söröcske hatni kezdett, így gondoltam, kiszállhatnánk Mamánál. Úgyis útba esik, elintézem, amit kell, és mehetünk is tovább. Igen ám, ember tervez... Kicsi Yoki azonban a lehető legrosszabb úton indult el felfelé. Csupa iszap, ami nem lett volna baj, ám ki tudja, mit rejt az iszap. Mondjuk egy siklót, amitől pici Yoki fél. -.- Ráadásul majdnem rá is léptem szerencsétlenre. Azt gondoltam, ennél rosszabb már nem is lehet. Hát tévedtem. =.= Felfelé menet ugyanis szerencsésen ...