Szleng - igényes vagy igénytelen?

Sziasztok bogyókáim!

Kora reggel van, épp hogy csak megittam a kávémat, és hoztam Nektek egy igen... érdekes sztorit.

A múltkor furcsa dolog történt velem, és leginkább azért furcsa, mert 1: nem gondoltam, hogy ilyen megtörténhet velem, ráadásul az iskolában, 2: fogalmam sem volt, hogy mit kezdjek a szituval. Na de mesélek, hogy értsétek.

Újságírási tevékenység órán kaptunk egy feladatot, miszerint egy szöveget, amely egérkékről és macskákról szólt, írjuk át szlengbe. Na már most. Leendő újságíró lévén az a dolgunk, hogy minél választékosabban fogalmazzunk, és a szleng használatát messziről kerüljük el, mert nem illendő minőségi lapnál, de talán még bulvárban sem - bár efelől nem vagyok teljes mértékben meggyőződve - a használata. Hát szóval ültem a két kicsi mondatocskám fölött, amit rám és a mögöttem ülőkre osztottak, és csak bámultam a lapot, és csak bámulta, és bámultam, és igazából fogalmam sem volt, mit írjak. Persze egy-két szót át tudtam volna írni szlengre, de 1: az olyan snassz lett volna, 2: az én szleng szókészletem az a pesti kölykökéhez képest sehol sincs. Általában nem beszélek szlengben, csak a nagyon "alapvető szleng szavakat" használom.

Szóval, ahogy ott ültem a lapocskám felett, elkezdtem agyalni, hogy akkor ez most mennyire helyes és értelmes feladat. Két éves a képzés, és ez alatt a két év alatt többször hangzik el, hogy ne használj szlenget, mint ahányszor eszembe jut a sulival kapcsolatban a "szervezettség" szó.

A következő feladatunk is igen érdekes volt. Egy újabb szöveget, amely Zeuszról, és egy kapzsi emberről szólt, úgy kellett átírni, hogy minél több túlzó jelzőt írjunk a szövegbe. Na már most "írópalánta" lévén, én is használok ilyeneket. Egy bökkenő van: NEM ILYEN SZÖVEGBEN... És nem megszabott  keretek között. Szóval amúgy is elég lassú agyamnak és rosszkedvemnek köszönhetően ezt is hagytam a francba.

Ám ez még nem minden.

Ez a két feladat egészen... "felnőtt" és "érett" volt ahhoz képest, amit Mr. Nem-veszek-rólad-tudomást adott az egyik óráján, aminek - még mindig nem értem miért - Szereplés és kommunikáció a neve - merthogy mindent veszünk, csak ezt nem. Szóval Mr. Nem-veszek-rólad-tudomást még ezt a két feladatot is túlszárnyalva, behozott nekünk egy részletet a Mici mackóból. Igen, a MICI MACKÓBÓL. És ebből a szövegből kellett Nekünk szerencsétleneknek hírt írni. IGEN, A MICI MACKÓBÓL!!!

Mikor meghallottam a feladatot, azon rágódtam, hogy felálljak-e, és ott hagyjam-e a bagázst, mert lassan úgy érzem, valóban nem újságírásra jelentkeztem, hanem az Óvónő Képzőbe...

Azóta is ezen gondolkodom, hogy miért akartak rávenni minket a helytelen írásmódra. Én értem, hogy ez egy játék volt, de nem épp az a lényeg, hogy a helytelen írásmódnak még a gondolatát is irtsuk ki magunkból???

Nem tudom...

Mindenesetre, erről ennyit. Legyetek jók és vigyázzatok magatokra ebben a csodás, tavaszi hóesésben. ^^

Yoki voltam <3