Jane Austen büszkesége

Kedves Barátaim!

Ha néhány évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, magamtól fogok klasszikus irodalmat olvasni, nyilván kinevettem volna az illetőt. És lám, most mégis magamtól ragadtam könyvet.

Jane Austen Büszkeség és balítélet című könyve igazán megfogott. Nem hittem volna, hogy valaha is jobban fog tetszeni a könyv, mint maga a filmfeldolgozás. Úgy hittem, nehéz lesz olvasni, és unni fogom az események lassú múlása miatt. Ennek ellenére azt kell mondjam, nagyon kevés olyan könyvvel találkoztam, amit ennyire üdítő lett volna olvasni. Annak idején, mikor Stendhal Vörös és fekete című regényét olvastam, nagyon tetszett. Főleg az események leforgása miatt, a sok csavar miatt, de be kell valljam, nagyon nehéz volt olvasni, és az sem tette élvezetesebbé, hogy az író minden helységet pontosan akarva visszaadni, minden részletre ügyelt, és ezt meg is írta. Ennek köszönhetően a Vörös és fekete néhol igen unalmassá vált számomra, mégis az egyik olyan kötelező olvasmány lesz számomra, melyet nagyon élveztem, és igazi kihívás volt számomra elolvasni. Visszatérve Jane Austen-ra:

legelőször az új filmfeldolgozást láttam belőle, melyben Keira Knightley is szerepet kapott. A nővéremnél láttam belőle egy részletet, és azonnal megtetszett. Tudni szerettem volna, milyen film is ez, bár az is igaz, hogy akkor még élénken élt bennem Keira A Karib-tenger kalózaiban nyújtott játéka, és elsősorban azért szerettem volna megnézni a filmet, hogy lássam mást játszani. Végül rátaláltam a filmre és végig is néztem. Nagyon megtetszett, azonnal megszereztem magamnak is, és azóta nem tudnám megszámlálni, hányszor néztem végig.

Az olvasást vajában Stephenie Meyer-nek köszönhetem. Bár a Büszkeség és balítéletre nem ő vett rá, ezzel a könyvvel már régóta szemezgettem, de sosem mertem belekezdeni. Azonban Stephenie-nek köszönhetően beláttam, hogy az unalmas vonatutakat egyébbel is élvezetessé lehet tenni, mint a zene. És már régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy elolvasom a régi kötelező irodalmakat most, hogy már biztosan meg is érteném a lényegüket. Így hát végül nekifogtam Jane Austen-nak, és kellemesen csalódtam. Kevés klasszikusról lehet elmondani, hogy könnyű olvasni, és még élvezni is lehet. Ezenkívül az események kimenetele sem unalmas.

Eleinte az egyre unalmasabb vonatút átvészelése miatt szerettem volna olvasni, vagy legalábbis találni egy olyan tevékenységet, amelyet nem unok. De be kell látnom, hogy az olvasás nagyobb örömet okozott, mint valaha hittem volna. Különböző történeteket ismerhet meg az ember, bővítheti szókincsét, és nagyszerű szórakozást nyújthat. Ezenkívül némelyik történet igen tanulságos is. Pont mint a Büszkeség és balítélet. Az ember megtanulhatja, hogy a büszkeség olykor elvakít, hogy néha nem látunk tovább saját előítéleteinknél, és emiatt hamar leírunk magunkban egy ember anélkül, hogy megismertük volna.

Nem mondom, hogy Mr. Darcy és Elizabeth Bennet a világirodalom legszebb, legromantikusabb párja, de minden kétséget kizáróan egymásnak teremtették őket.

Mr. Darcy és Miss Elizabeth Bennet

Mindenkinek, aki csak egy kicsit is szeret olvasni, ajánlom ezt a könyvet. És azoknak is, akik nem ismerik ezt a fajta örömteli tevékenységet, mert ezáltal a könyv által biztosan a rabjaivá válnak majd.

Most búcsúzom, de hamarosan újra jelentkezem! Mindenkinek nagyon szép napot kívánok!

Vigyázzatok magatokra és egészségetekre!

Puszilok Mindenkit!

~Yoki~