NG - avagy egy hosszú hét megfelelő lezárása

Üdvözlök Mindenkit!

Egyenes adásban jelentkezem... itthonról. :D

Kezdeném (vagy folytatnám, nézőpont kérdése) a keddel.

Mint már említettem, a héten megtörtént az első szociális megnyilvánulásom az iskolában, méghozzá a saját osztályomban. És hogy mi is történt pontosan?

Újságírási tevékenység órám lett volna, azonban úgy döntöttek azon az órán veszik fel a hanganyagot az október 23-ára készítendő előadásra. Szóval, akik szerepeltek, felmentek a stúdióba, mi meg lent majd meg haltunk az unalomtól. Ki akartam menni rágyújtani, de egyedül unalmas lett volna. Azonban mint tudjuk (legalábbis már említettem), egyetlen olyan ember sincs az osztályban, akivel valami haversághoz hasonló kapcsolatot ápolnék. Mögöttem ült viszont Enikő. Róla pedig megjegyeztem, hogy szereti az animéket. Így hát, gondoltam, szerencsét próbálok, hátha... Vele legalább tudok is miről beszélgetni. Így hát hátra fordultam, és egyszerűen megkérdeztem, nincs-e kedve kijönni rágyújtani. Erre, a legnagyobb meglepetésemre, megkönnyebbülten felsóhajtott, és közölte, hogy alig várta, hogy valaki megkérdezze. :D Így hát elmentünk cigit venni, majd miután rágyújtottunk, beszélgettünk. Megtudtam, hogy nagy Naruto fan - mire közöltem vele, hogy össze lehetne kötni Lackóval. Kiderült, hogy egy csomó olyan bandát ismer, akiket én is. Példának okáért: the GazettE, Alice Nine, és néhány amerikait is: Escape the Fate, Paramore... Szóval teljesen oda meg vissza voltam, és sokkal jobb kedvem lett. Végre nem éreztem magam egyedül. Nem éreztem, hogy kirekesztett lennék.

Aztán az osztályban odaült hozzánk egy srác, és elkezdtünk vele is beszélgetni, meg a hangtechnikusokkal is. Egyszóval: megéltem első szociális megnyilvánulásomat az osztályomban. És bevallom, nagyon jó érzés volt. Egészen más volt hazajönni. Jó kedvem lett... :)

A szerda nem volt ennyire beszédes, de végre nem úgy mentem be az osztályba, hogy "Mindenki csessze meg!". Ennek ellenére még mindig van olyan ember, akit ha meglátok, egyszerűen elfut a hányinger. Ezt az embert pedig nevezzünk C-nek. (Mert csak... :D ) De igyekszem őt figyelmen kívül hagyni, és nem törődni vele, mennyire igyekszik benyalni... öhm... akarom mondani belopni magát a többiek szívébe. Hát én még mindig maradok akkor egyedül, de legalább a nyelvem tiszta marad.

Csütörtökön aztán megint olyan történt, amin elcsodálkoztam. Reggel, mikor beértem az osztályba, páran köszöntek. Ami még sosem fordult elő. Mondanom sem kell, ez is irtóra jól esett.

Pénteken már teljesen kész voltam. Nipponra szerettem volna menni, csak hát ahhoz bankot kellett volna rabolnom, amire már nem volt időm. Este azonban a bank eljött hozzám. Na jó, nem a bank, de apu megkapta a maszek fizetését, amiből én kaptam 30 000 Ft-ot. Hát én azonnal felhívtam mindenkit, hogy összeboronáljam a csapatot. Meg is beszéltük a szokásos találkozót a szokásos időben, a szokásos helyen. (És ez a mondat nem volt szokásos... -.-) Amint hazaértem, megkértem anyut, menjünk reggel vásárolni, mert nincs mibe mennem, és amúgy ruhára kaptam a pénzt.

Így hát szombat reggel irány az állomás, illetve Tatabánya és a Vértes Center. Természetesen sem cipő, sem nadrág nem volt olyan, amilyen nekem kellett volna. Csakhogy anyukámnak - na meg azért nekem is - a fejünkbe ötlött, hogy irány a pasi részleg. Így hát találtam egy férfi cipőt, ami hasonló ahhoz, amilyet szerettem volna. És a farmert is a férfi részlegen kerestük. Találtam is. Jó színe van, egészen jól áll (ha szabad egy kicsit egóznom), viszont mikor megláttam az árát, és hanyatt vágtam magam. Na sebaj, mindenképp kellett egy nadrág, így megvettem azt, és még egy pólót, amit szintén a férfi részlegen találtam (japán feliratos volt, nem hagyhattam ott). Szóval pasis napot tartottunk.

Teljesen izgatott voltam már az este miatt. Az új szerzeményeimben indultam el, a 17:18-as vonathoz. Mikor odaértünk, beugrottunk vásárolni, máshogy fogalmazva: betankoltunk piából. ^^' Ezután elmentünk Lackó nagynénjéékhez, mert a lakás üres volt. Feltételezem, nem kell mondanom, hogy mindenki... jól érezte magát. :D Játszottunk felelsz vagy merszet, melynek egyik fénypontja az volt, hogy Sato szerelmet vallott egy széknek, melynek csinos sárga csíkos párnája volt. Bevallom, irigyeltem Satot, én is egészen belehabarodtam abba a székbe. xD A másik fénypont pedig az volt, mikor Bake ötévest játszva, körbeugrálta a szobát. Igazán élvezetes volt. xD 

Aztán végre elérkezett az idő, és elindultunk a klubba. Satonak közben el kellett mennie felvenni a fizetését, így Lackó elkísérte, mi pedig hárman maradtunk. Anett, Bake és én. :D Végre bejutottunk, ahol találkoztunk Andival, akit már nagyon régen láttam. Őt is Shinshokun ismertem meg.

A buli lassan, de biztosan kezdett beindulni, ahogy mi is egyre jobban felpörögtünk. Aztán csak jöttek egymás után az események. Megjelent Jitta, akinek a nyakába ugrottam, mint minden egyes alkalommal (ez van, ritkán látom...), később pedig Szabinát is megtaláltam, akit szorosan megölelgettem. De ott volt Bo.A, Fuxy, és a shinshokus társaság jó része.

Ment a parti, mi izzadtunk, és olyan arcok jelentek meg, hogy csak néztünk, hogy mit keresnek itt. Persze a fele - le merném fogadni - a Gangnam Style miatt jött. -.-' Na de sebaj, mi elvoltunk ott magunkban. Aztán átkeveredtünk a shinshokus társasághoz, de mi inkább csak a "kispadról" néztük, és úgy táncoltunk. Aztán Fuxy egyszer csak intett, hogy szeretne velem beszélni. Kimentünk, hogy halljuk is egymást.

Kiderült, hogy bocsánatot szeretne kérni mindazért, ami twitteren történt. Elbeszélgettünk egy kicsit, elmagyarázta, mi is történt, ahogy én is elmagyaráztam. Megkötöttük a békeszerződést, és ezt megünnepelendően kimentünk rágyújtani.

Aztán ott is meglepetés várt. Egy csajszi megállt mellettem, és csak annyit kérdezett: "Te vagy a Réka?" Mondtam neki, hogy "Igen", mire a nyakamba ugrott és megpuszilt. Én teljesen ledöbbentem, mire Szabina közölte, hogy ő Yasmine. Hát én csak leesett állal álltam, és azt se tudtam, mit mondjak hirtelen. Nagyon jó érzés volt. :D Meglepődtem, de nagyon megörültem, hogy megismerhettem Yas-t, és hogy ennyire közvetlen és aranyos.

Aztán egy másik levegőzés alkalmával megismerhettem Liliangore-t, akiről kiderült, hogy aznap van a szülinapja. Hát mi sem tétováztunk, az utca kellős közepén elkezdtük énekelni a "Boldog szülinapot".

Ezután még beszélgettünk - mindenki mindenkivel alapon. Végül annyira elfáradtam (mert már öreg vagyok ehhez xD ), hogy elindultunk vissza Lackóék nagynénjéékhez. Végül ott aludtunk, mert én képtelen voltam felállni a kanapéról és gyalogolni.

Egyszóval: az este valami nagyon szuperül sikerült. Nagyon örülök az új embereknek, akiket megismerhettem, és annak is örülök, hogy Fuxy-val sikerült megbeszélnünk ezt a dolgot.

Vasárnap aztán - kemény három vagy négy óra alvás után - kimentem anyával a tatai Nagy Halászatra. Ettünk rétest, én ilyen szalonnás, lila hagymás, kemencében sült valamit is. :D Nagyon jó volt, csak irtó sokan voltak. Aztán felmentünk a nővéremhez, hogy kivasaljuk az ott hagyott cuccokat, mert ők Olaszországba mentek a hosszú hétvégén. Leültem és elkezdtem vasalni, közben tv-t néztünk, mert ment a Londoni csapás. Aztán jött a reklám... bemutatták a filmeket, amiket a hosszú hétvége alatt fognak vetíteni, és mi ment alatta... hát persze, hogy a Gangnam Style. Azt hittem, lefordulok a székről, és kikapcsolom a tv-t... -.- Ez már... nagyon szánalmas. De ez az én véleményem...

Mindent összefoglalva, eddig egészen jól alakul ez a hétvége, de most jön majd a neheze. Úgyhogy megyek is tanulni. T_T

Mindenkinek kívánok további szép napot, és pihenjetek sokat!!!

Puszilok Mindenkit:

Yoki~ <3

A tatai vár képének forrása: http://www.halaszcsardatata.hu/xii-tatai-oreg-tavi-nagy-halaszat/