Day #7 - avagy az utolsó nap a szigeten

10:25

Jó reggelt puszedlik!

Ismét verőfényes napsütésre ébredt Vir. Ma van az utolsó nap, úgyhogy kihasználjuk az utolsó lehetőséget arra, hogy ropogósra süljünk. Már túl vagyunk a reggelin, amit még tegnap este vettünk. Kicsit csalódtam, mert túrós volt, de nem édes. O.o Hát ki látott már ilyet?? De azért finom volt :D

Tegnap este elmentünk fagyizni ide, a közeli fagyizóba. Hát… meg kell mondjam, nem mindenhol ugyanolyan finom a fagyi :D És nem mindenhol adnak marhanagy adagot. De sebaj, ezt is kipróbáltuk. Hazafelé ugrottunk be a pékségbe, ill. nem is pékség igazán. Ilyen… gyorskajálda, vagy mi. Minden egy helyen van: pékség, pizzázó, hamburgeres. A pizzát ott előtted sütik, mi is még frissen, melegen és ropogósan kaptuk a sajátunkat. Isteni volt. Teljesen más a kemencében sült pizza íze, mint a sütőben sülté.

Aztán este még filmet néztünk, majd olyan 11 körül feküdtünk le alukálni. Na igen… Mármint hogy mi alukálni szerettünk volna, ha a szomszédban nem fél 12 körül kezdenek a gyerekekkel játszani. Tudjátok, volt régen az a játék… valahogy úgy volt, hogy: ha boldog vagy hát üsd a tenyered… vagy valami ilyesmi. Már nem emlékszem pontosan. Na de nem is ez a lényeg. Képzeljétek ezt el, a mellettetek lévő házból, egy csapat gyerekkel, amint ezt ordítják horvátul, fél 12-kor, amikor te már aludnál. Ja, még jó, hogy azt hittem, megszabadultam legalább egy hétre az otthoni kölköktől, akik képtelenek befogni, vagy csendben közlekedni… =_= Ráadásul a szemben lévő házban is van egy kisgyerek, aki – ha hiszitek, ha nem; nem túlzok, esküszöm – tegnap délután, mikor hazaértünk strandról, egészen estig, megállás nélkül, folyamatosan bömbölt. De szó szerint megállás nélkül. Mintha levegőre se lett volna szüksége o.O Úgyhogy… ez a hét is csodás volt szomszédság téren -.-

De holnap ilyenkor remélhetőleg már úton leszünk hazafelé. Alig várom, hogy lássam Oppát. Olyan furcsa… mintha csak egy napja lenne, hogy eljöttünk otthonról. De azért mégis nagyon hiányzik.


Na, de most megyek, lassan indulunk a strandra. Jók legyetek! Chu~

16:51

Na sziasztok puszedlik!

Itt még mindig baromi meleg van. Lassan indulunk Nin-be, egy utolsó vacsira... Na, persze nem olyanra :D Megvesszük még a maradék ajándékokat, aztán indulás haza aludni, reggel pedig goooooo haza :D Már alig várom :D Holnap már otthonról írok nektek. Addig is jók legyetek!

Chu~

Yoki voltam~

U.i.: A maradék képeket már otthon teszem fel ^^

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Day One

All I want for Christmas...